LONDON

ROUTE 2 – GREEN PARK

ENG: After sitting in front of my map and staring at it for a long time I decided to go to Green Park station. I forgot to take any business cards with me, but being a sunny day I couldn’t care less – so no fashionable outfits this time. Arriving at Green Park station from the Jubilee line is rather unpleasant; therefore I chose the Victoria option. On my way there I was alone in the carriage for a while, so I took the opportunity and started to sing as loud as I could – a dear friend’s idea of self-expression. It is funny how you try both to outshout the shindy of the tube and defeat the inner urge to stay ‘normal’ and quiet. Then you realize: just because everybody else is pretending to be ‘normal’ and does the same, such as sitting silently, avoiding eye contact, ergo behaving, it is still ok to do something different. Anyway, as soon as someone boards your carriage, you’re going to fall silent, as the ‘underground etiquett’ hits you, and will become just like anybody else: sitting silently and avoiding eye contact, ergo behaving.

When I think of Green Park station apart from the obvious, the park itself, I picture one of my favourite buildings in London. Originally called the Egremont House, nowadays mostly referred as the ‘In and Out’ on account of the prominent signs of the gate pier, it was designed by Matthew Brettingham in the Palladian style. In the heyday of its existence it was the London residence of Lord Palmerston (prime minister between 1855 and 1865), however today it’s sadly just a neglected and abandoned neo-classical beauty with ‘contemporary’ dead pigeons and empty Corona bottles on its site. After the intention to turn it into a private members club and hotel failed, the ‘In and Out’ with adjacent buildings are still being offered for sale. If I just had the money…

When you cross the road and have a look at the street façade around the station you notice a certain architectural diversion being present. The biggest contrast is probably the exit/entrance of the station emerging to the park, set against to the background of the 19th and 20th centuries’ structures. Green Park reflects a kind of mutual symbiosis of the old and the new.

Another significant spot near the station is the Ritz Hotel, built in 1906 and designed around a Louis XVI theme style by Charles Mewes and Arthur Davis. It has a steel frame, something of the rarity in European buildings at the time, and has played host to many prominent guests such as Anna Pavlova or Charlie Chaplin. Its combination of neo-classical forms and art deco details makes it an interesting visual experience.

The area of Green Park with its memories is the connection link between Piccadilly’s chaotic world and the luxurious glitter of Knightsbridge. I can see Colin Clark in my mind’s eye driving around in his Bristol with its musty leathery smell, trying to impress the little wardrobe girl he met back at Pinewood studios (I am reading ‘My week with Marilyn’, which gets me into this dreamy, nostalgic mood). It’s like a driveway to the upper classes. Once you are there you find yourself cought up in enthusiasm; the charm of the hotels, the glamour makes you want to be a part of it. And it’s just the beginning. Wait until you see South Kensington and Chelsea…

IMG_4605 IMG_4607

HUN: Hosszas merengés után kiválasztottam a következő állomásomat – Green Park. Végre felbukkant a nap is Londonban, még azt is megkockáztatom, hogy szinte ’tavaszi szél vizet árasztott’. Otthon felejtettem a névjegykártyáimat, úgyhogy mellőztem az idegenek leszólítását – Londonban sosem lehet tudni, még valaki feljelent, amiért belevakuzok a személyes szférájába (kivéve, ha turista az illető, aki viszont téged támad minden oldalról).

IMG_4608 IMG_4611 IMG_4615 IMG_4621

Úton odafelé egyedül utaztam a metrókocsiban, így az alkalmat megragadván hangos éneklésbe kezdtem (mandarinky do darinky) – egy kedves barátom tippje az önkifejezésre. Érdekes élmény, ahogy próbálod túlüvölteni a zakatoló metró ricsaját, miközben igyekszel magadban legyőzni a ’Legyél már normális, ülj vissza’ belső hangot. Aztan rájössz, hogy csak azért, mert a szomszéd vagonban mindenki birka módjára egymást tükrözi – csendben ül, nem néz senkire, ergó ’viselkedik’, attól még te is teljesen rendben vagy. A következő megállónál úgyis elhallgatsz, mert valaki felszáll a ’kocsidba’, és a ’metróetikett’ újra a hatalmába kerít: ’normális’ leszel, és visszaülsz.

IMG_4625 IMG_4628 IMG_4633 IMG_4637

Szóval, megérkeztem Green Park-hoz. A nyilvánvaló parkon kívül az első dolog, ami az eszembe jut az egyik kedvenc épületem Londonban. Az eredetileg Egremont házként ismert, manapság főleg ’Ki és Be’ klubként emlegetett épületet Matthew Bettingham tervezte Palladian stílusban. Utóbbi becenevét a bejárati oszlopokon található hatalmas ’ki’ és ’be’ feliratok miatt kapta. Fénykorában Lord Palmerston londoni rezidenciája volt (angol miniszterelnök 1855 és 1865 között), de jelenleg sajnos egy elhanyagolt és elhagyatott neo-klasszikus szépség korabeli döglött galambbal és üres Corona-s üvegekkel a kocsifelhajtón. Miután az átalakítási tervek tőke hiányában kudarcba fulladtak, a ’Ki és Be’ klub szomszédos épületeivel együtt új tulajdonosra vár. Bárcsak lenne rá pénzem!…

IMG_4638 IMG_4641 IMG_4647 IMG_4649

Az út másik oldaláról nézve az utcai képet jól megfigyelhető egy bizonyos építészeti stíluseltérés, ahogy a régi és az új találkozik kölcsönös együttélést teremtve. A legnagyobb kontraszt valószínűleg az állomás park felőli ki- és bejárata a 18-19. századi homlokzatokkal a háttérben. Egy másik jelentős pont a metró közelében a Ritz hotel, melyet Charles Mewes és Arthur Davis tervezett egy nagyon jellegzetes XVI. Lajos korabeli stílusban. Az épület egy év alatt készült el (1906-tól működik) vas vázszerkezetének köszönhetően, ami akkor ritkaságnak számított az európai építészetben. A hotel külső és belső dizájnja együtt egy ’neo-klasszikus art deco’ kombinációt alkot, ami mindenképpen egy érdekes vizuális élmény. Green Park számomra az összekötő út Piccadilly bohém világa és Knightsbridge luxus csillogása között. A hotelek bája és ragyogása elvarázsol, a részévé akarsz válni ennek a fényes világnak, és ez még csak a kezdet. Várj, míg meglátod South Kensington-t és Chelsea-t!

IMG_4651 IMG_4653

IMG_4656 IMG_4662 IMG_4663 IMG_4665 IMG_4667 IMG_4679 IMG_4681 IMG_4685 IMG_4693 IMG_4694 IMG_4695 IMG_4700 IMG_4706 IMG_4711 IMG_4720 IMG_4733 IMG_4734 IMG_4736 IMG_4747 IMG_4751 Untitled-1

Share your thoughts / Te mit gondolsz? / Poznamky...

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s